Szerémi Andrea
gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus

Szerémi Andrea gyermekpszichológus

Szerémi Andrea vagyok, analitikusan orientált gyermekterapeuta, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus.

Már gimnazista koromban az érdeklődésem a pszichológia felé fordult, akkoriban határoztam el azt is, hogy legszívesebben gyerekekkel és fiatalokkal foglalkoznék.

Szerencsésnek érzem magam, hogy lehetőségem adatott ebben az irányban képződni.

Tanulmányaimat annak érdekében folytattam és folytatom, hogy szakmai kíváncsiságomat kielégítve mind több ismeretet és tapasztalatot szerezhessek a gyerekekkel és a szülőkkel való céltudatos és örömteli közös munkához.

Több módszerben képződtem, munkamódszerem irányultsága azonban dominánsan analitikusan orientált módszeren alapul. Ennek lényege, hogy igyekszem feltérképezni és a szülőkkel/gyerekekkel együtt jobban megérteni a nehézségek mögött rejlő összefüggéseket, dinamikákat.

Hiszem, hogy a pszichológiai és terápiás munka partneri együttműködésen alapul mind a gyermekkel, mind a szülővel és az előrejutás ennek a közös munkának az eredményeként tud megvalósulni.

Ehhez a közös munkához igyekszem elfogadó légkört teremteni, ahol mind a szülő, mind a gyermek biztonságban érezheti magát és az ítélkezéstől való félelem nélkül szóbahozhat nehéz élményeket, vagy gyengeségeket is.

Kapcsolat

Kapcsolat: +36 20 333 1986

Tanulmányaim

1998 - 2004. pszichológia szak és pszichológia szakos középiskolai tanár képzés,
alkalmazott fejlődéspszichológia és iskolapszichológia szakirány,
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

2005. mozgásterápiás tanfolyam a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására, LOGO-PED KM Bt.

2007. CBT 1-2. - kognitív-viselkedésterápiás tanfolyam a gyermekkori depresszió és szorongás kezelésére, egyéni és csoportos formában, Vadaskert Alapítvány

2007. facilitátori képzés – jóvátételi konferenciák, Negrea Vídia

2007 – 2010. analitikusan orientált gyermekterapeuta képzés, EGO Klinika

2011. gyermekpszichodráma képzés, Kende Hanna Gyermekpszichodráma Egyesület, Magyar Individuálpszichológiai Egyesület

2016. Rorschach-teszt jelölési és elemzési kurzus, Német Borbála

2017. Rajzelemzési tanfolyam, Rajzelemzési Intézet, Vass Zoltán

2014–2019. Klinikai és Mentálhigiéniai Gyermek- és Ifjúsági Szakpszichológus Képzés, Pécsi Tudományegyetem

Hozzám fordulhat, ha:

  • várandósságával, gyermeke születésével járó, élethelyzete megváltozásából adódó nehézségeket tapasztal,
  • csecsemőkori, hosszabb ideig fennálló, szervi okokkal nem magyarázható problémák (pl. indokolatlan sírósság, a megnyugtatás nehézsége) jelentkeznek gyermekénél,
  • fokozott szorongást, félelmet észlel gyermekénél bizonyos dolgoktól,
  • az evés/etetés során ( pl. a táplálkozás elutasításával járó) problémákat észlel,
  • alvási/altatási nehézségeik vannak,
  • szobatisztasággal kapcsolatos problémák merünek fel,
  • leválási, szeparációs nehézségek lépnek fel,
  • beilleszkedési problémák, kapcsolatteremtési nehézség jelentkezik gyermekénél,
  • magatartási problémák jelentkeznek gyermekével kapcsolatban,
  • gyermeke pszichoszomatikus tünetekre ( pl. hasfájás, fejfájás, hányinger) panaszkodik, melynek hátterében szervi okok nem állnak fenn,
  • teljesítményzavarra, teljesítménygátlásra gyanakszik gyermekénél (pl. retteg a feleléstől és tudásánál jelentősen rosszabbul teljesít ezekben a helyzetekben),
  • hangulati problémákat sejt gyermekénél,
  • gyermekének önértékelési problémái vannak,
  • serdülőkorú gyermeke esetében identitás-krízissel, felnőtté válással, függetlenedési törekvésekkel összefüggő problémák lépnek fel,
  • szeretné, ha gyermeke önismerete, önbizalma erősödne,
  • nehézséget okozó kritikus élethelyzeteket élnek meg (pl. szülők válása, fontos személy elvesztése/halála, testvér születése),
  • illetve ha bármilyen olyan tünetet tapasztal gyermeke érzelmi fejlődésével, magatartásával kapcsolatban, mely úgy érzi eltér az átlagostól és aggodalommal tölti el.

A terápiás folyamat lépései

Gyermekkel folytatott terápia esetében első alkalommal a szülőkkel találkozom, amikor lehetőség nyílik a felmerülő problémák részletes megismerésére.

Ezt az alkalmat követi egy anamnézisfelvétel, mely során a gyermek fejlődését fogantatásától a jelenlegi helyzetig részletesen átbeszéljük, a gyermekre eddig ható jelentős hatásokat áttekintjük.

Ezek után találkozom a gyermekkel, akiről a 3-4 alkalmas ismerkedési/diagnosztikus szakaszban kialakíthatok egy összképet a személyiségével, illetve a gyermek szemszögéből a probléma jellegével kapcsolatban.

Ezután a diagnosztikus szakasz után újra találkozunk a szülőkkel, amikor átbeszéljük a tapasztaltakat, közösen kialakítjuk a megállapodást a további közös együttműködés menetéről és célkitűzéséről.

A szülő szerepe a gyerekterápiában

A gyerekekkel folytatott terápiában a szülő együttműködése elengedhetetlen. Bár legtöbbször a gyerekekkel külön dolgozunk az idő nagy részében, a szülő bevonása ebbe, informálása, valamint a folyamatos kapcsolattartás, a közös gondolkodás a tapasztaltakról folyamatos és kiemelkedő fontosságú.

A szülő számára lehetőség nyílik ebben a folyamatban gyermeke élményeinek pontosabb megértésére, meghatározó összefüggések átlátására.

Fontosnak tartom, hogy a szülő ebben a kapcsolatban szintén megélhesse az elfogadás biztonságos légkörét, melyben ő maga is támaszt találhat szükség esetén.

Terápia gyermekekkel

Rendkívül fontos, hogy beszéljünk arról, miért is hozzuk gyermekünket pszichológushoz. Az életkorának megfelelő nyelvezetben fogalmazva tisztában kell lennie, hová jön és mi fog történni vele. Ez egyrészt csökkenti szorongását az ismeretlentől, bizonytalantól, esetleg titkos, ki nem mondható dolgoktól, másrészt pontosan láttatja vele a helyzet célját. A közös munka és így az együttműködés számára is értelmet nyer,kialakíthatóvá válnak közös célok.

Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék magukat hibásnak, nem jól működőnek, a problémákért felelősnek. A család közös felelősségvállalásának a hangsúlyozása a nehézségek miatt segítséget jelenthet számukra. Ha képesek vagyunk úgy közelíteni a nehézségekhez, hogy bizonyos nehézségekkel családilag nem tudunk magunk megbirkózni, ezért segítséget kérünk ehhez, fontos pozitív példával is szolgálhat gyermekünknek. Jelezheti számukra, nincsen azzal semmi gond, ha olykor segítséget kérünk, mindenki kerül ilyen helyzetbe. Sőt az a nagy dolog, ha ezt a lépést meg tudjuk tenni. Másrészt a nehézségekért való közös felelősségvállalás segíthet a problémák miatti bűntudatuk csökkentésében, valamint növelheti a család összetartozásának érzését.

A gyerekek természetes közege a játék. Ennek segítségével fejezik ki önmagukat, jelenítik meg érzéseiket, ebben dolgozzák fel az őt ért élményeket, legyenek azok örömteliek, vagy éppen nyomasztóak. A gyermekterápia így a beszélgetés mellett a játék eszközét haszálja a gyerekek megismerésére és a gyermek nehézségeinek feldolgozására is. A pszichológus képzettségének, ismereteinek többletével új irányokat adhat a gyermek játékának értelmezéséhez, és így a szülőknek is gyermekük lelki folyamatainak és a gyermekükkel való kapcsolatuk mélyebb megértéséhez.

A játék során használjuk a szerepjátékok eszközeit, de gyakran előkerül ceruza, festék, szírkréta, gyurma, vagy éppen agyag, ami segítheti őket érzéseik megjelenítésében, megdolgozásában.

A társasjátékok az ismerkedésben, a feszültség oldásában, vagy a teljesítményhelyzetekkel, az esetleges kudarccal való szembenézéssel kapcsolatos munkában lehetnek segítségünkre.

A gyerekekkel folytatott munka során az adott gyermek temperamentumának, korának, illetve problematikájának függvényében igyekszem segítségül hívni azokat a különböző eszközöket, megközelítési módokat, melyeket a képzéseim során elsajátítottam. Ennek megfelelően van, amikor a gyermekjátékdráma eszközeit, van amikor a játékterápia és a kapcsolatban megmutatkozó jellegzetességek megértését és értelmezését, van amikor pedig a kognitív-viselkedésterápiás módszereket hívom segítségül a gyerekekkel folyó terápiás munkában.

Kapcsolatfelvétel

Kapcsolat: +36 20 333 1986